Szembenézés

A munkahelyi, párkapcsolati, életvezetési gondok egyre magasabban emelkednek fejed fölé, körbefognak, mint egy zárt hegyvonulat?

Lelked így egyre mélyebbre kerül, te pedig rossz helyen keresed a kiutat. A finomságok, nyalánkságok tömegében találsz csak biztonságra, vagy a cigarettában, az italban. Ezért elhízol, tüdődet teleszívod a füstölgő halállal, tudatodat alkohollal bódítod, lelkedet pedig mérgező gondolatok hadával. Ezzel már egészen biztos, hogy kárt, fájdalmat okozol legfőbb barátodnak: SAJÁT MAGADNAK!

Ez egy ördögi spirál, amelyben szépen lassan egyre mélyebbre kerülsz: elkezdesz hárítani, okokat, magyarázatokat találni, hogy miért teheted mindezt magaddal. Aztán, ahogy rosszabb lesz, inkább orvosságot keresel, másokat hibáztatsz, ahelyett, hogy mély önismeretbe kezdenél és őszinte lennél önmagaddal!

Hogyan szippant magába az ördögi spirál?

Először csak nem tetszel magadnak, aztán emiatt már másoknak sem. Nincs elég erőd, energiád ezt feldolgozni, megbeszélni, kielemezni. Majd képtelenné válsz a szüneteltetésre, hogy időt adhass magadnak a megoldásra.

Szépen lassan belekerülsz egy önmagát ismételgető káros gondolatkörbe, ami csak még mélyebbre húz. Pedig a megoldás jön, ha kellőképpen elfogadóak és türelmesek vagyunk!

Csak akkor állíthatod meg a spirál beszippantását, ha képesség válsz olyannyira szeretni önmagad, hogy elfogadd a helyzetet! Valamiért ez így alakult, most ott kell lenned, ahol vagy! Ez nem feltétlenül rossz dolog, fogd fel úgy, hogy esélyt kaptál rá, hogy tanulhass, jobbá válhass!

Ha ezt megérted, megállsz a spirál közepén! Még benne vagy, de már nem húz lefelé. Így lesz időd feldolgozni a helyzetet, és gondolatban eggyel fentebbi lépcsőfokra léphetsz! Nézd meg innen is a helyzetedet, mintegy külső szemlélőként! Onnan mit látsz, mi történik veled éppen most?

 

Értsd meg, elemezd ki és dolgozd fel, ami benned, körülötted zajlik!

Könnyebben látod már, mi tart vissza és hogyan, merre tovább? Miután ezzel megvagy és kicsit megnyugodtál, gondolkodj el azon, hogy mi az, amit pontosan szeretnél? Mire lenne szükséged, hogy megoldódjon a helyzet?

A fentebbi lépcsőfokról mit mondanál a mostani önmagadnak, hogy ne így menjenek tovább a dolgok? Mit tanácsolnál, hogy kicsit jobban érezd magad, hogy ne okozz magadban nagyobb kárt?

Egyet biztosan tehetsz már most: nem bántod önmagad tovább! Ne használj pocskondiázó szavakat, mert csak még mélyebbre kerülsz! Emlékezz rá, hogy ha te bántod magadat, akkor mégis ki fog megvédeni, szeretni? Engedd meg magadnak ezt az időszakot is, ne hátrálj, ne szégyelld, mert ez is te vagy! Magunk előtt nincsen semmi szégyellni való! Ez is a fejlődésünk, az életünk és megtapasztalásunk része!

Persze mindehhez türelemre van szükséged! Ne akarj semmit se siettetni! Idő kell ahhoz, hogy megérthesd belső működésed, lelked rezdüléseit.

Hidd és tudd, hogy ez csak egy állapot!

Szeresd és támogasd magad, közben pedig mindig nézz felfelé! Hiszen ahhoz, hogy innen kikerülj, csak te kellesz! Legyen célod, elképzelésed, hogy merre tartasz, és mit akarsz, és mit nem akarsz valójában!

Úgy érzed, nem megy egyedül? Akkor kérj segítséget!

Hiszen néha az is elég, ha elmondjuk valakinek, mi nyomja a szívünket, vagy ha merjük vállalni és elfogadni önmagunkat. Ebből születnek a felismerések, majd a megoldások, és a lelki stabilitás.

Képzeld el, hogy úgy élsz, mint korábban a túlsúlyod, vagy éppen koros soványságod előtt! A mérhetetlen mennyiségű cigaretta és alkohol nélkül! Éltessen ez a kép, hiszen ezekre most már nem lesz szükséged!

Ezután találj valami elfoglaltságot, amelyben kiteljesedhetsz! Keresd fel újra a családtagjaid, barátaid! Építkezz kívül és legfőképpen belül! Állj ki magadért, ne hátrálj meg, mert csak te számítasz! Ha kell, legyél kicsit önző, hogy mások lássák, meddig mehetnek el, hol a határ!

Önfegyelem nem a vitatkozáshoz kell, hanem a felismeréshez!

Hihetetlen bátorság és önfegyelem kell ahhoz, hogy észre merjük venni, bemerjük látni, majd újra tudjuk kezdeni és véghez is vinni!

Találj rá ismét arra, ami régen mozgatott! Vedd megint elő azt az erőt, ami mindig is benned volt!

Kezdd el, fogj hozzá és hidd el, nincs lehetetlen!

Lehet, hogy nem egyszer, nem kétszer, hanem sokszor fogsz nekikezdeni, újrakezdeni. Még, ha a negatív hangok azt is sugallják, hogy nem vagy rá képes, ha mások azt mondják, badarság, akkor is állj fel! Menj, mert a lelkedet újra kell ébreszteni, felrázni, és új utakra terelni!

Hidd el, mindenkinél eljön az idő, amikor újra önmaga lehet. Valakinél lassabban, valakinél gyorsabban, de előbb-utóbb mindenki újra boldog, kiegyensúlyozott lehet. Hamarosan a te lelked is újult erővel mehet az úton arra, amerre szeretne.

Ha végre újra van elég magabiztosságod, hited magad felé és a céljaidhoz, akkor visszatalálsz. Mert van valami, ami valójában gyerekkorod óta időről-időre felbukkan, ha hagyod: az a csodálatos érzés, amikor azt csinálhatod, amihez kedved van, és amiben jó vagy! Ide kell visszatalálnod, azokhoz a tevékenységekhez, feladatokhoz és társaságokhoz, amelyekben tényleg önmagad lehetsz! Még akkor is, ha ezzel nem tartozol mások besorolása alapján az „átlagos emberek” közé.

Hitet, bátorságot és élményekben gazdag önfelfedezést kívánok!